Magyar Pszichológiai Szemle, 2014, 69. 4/10. 833–834.
DOI: 10.1556/MPSzle.69.2014.4.10.
Beérkezett könyvek
KULTÚRAKUTATÁS
MARIO VARGAS LLOSA: A látványcivilizáció. (Scholz László fordítása.) Budapest:
Európa Könyvkiadó, 2014, 271 oldal, 3290 Ft
A nálunk is népszer7, Párizsban él: perui Nobel-díjas különös könyve. 18 esszében fejti
ki aggodalmát a mai kulturális gyakorlatok átalakulása felett. Varghas Llosa sok mindenr
:l ír, néhol rezignáltan, de többnyire a könyves, humanista liberális civilizáció védelmez
: örököseként. Nem egyszer7en az internetet s a képeket ócsárolja, hanem rámutat
arra, mi mindent veszítünk el a könyves kultúra visszahúzódásával. Talán sekélyebbek
leszünk, mint egyik recenzeáltja, Nicholas Carr már könyve címében is kifejti.
Ugyanakkor a sok inger révén kihuny világunkban az erotika s profán világunk örömei
túl könny7ek lesznek. Miközben a túlpolitizált világot s eközben a törvények tekintélyének
visszaszorulását elemzi, az olvasó érzése végig az, hogy abban reménykedik, visszavezethet
a könyv a Bildung világához.
BÉKÉS MÁRTON: Az utolsó felkelés. Budapest: Századvég Kiadó, 2014, 280 oldal,
2500 Ft
A fiatal konzervatív politológus könyve radikális kultúrkritika. Szenvedélyes könyv,
amely a klasszikus és modern környezetvéd:ket, Thoreau-tól kezdve Ellulon át Fraserig
állítja el:térbe. A baloldali és a konzervatív környezeti óvást kombinálja. A szenvedélyesség
igen alapos filológiai munkával, valóban sokoldalú olvasmányanyaggal társul.
A könyveket és a klasszikus kultúrát egyszerre kell védeni a természethez való visszatéréssel.
Békés Márton különös olvasatában így kerül egymás mellé Heidegger és
Baudrillard. Mindenben a modernizáció veszélyeit látja. Éppen ezért fontos olvasmány
azoknak is, akik még hiszünk a modernségben és a haladásban.
AIDER, EREZ és MICHEL, JEAN-BAPTISTE: Big data as a lens on human culture. New
York: Riverhead Books, 2013, 280 oldal, 27.95 US $
Két kiemelked: fiatal a Harvard Egyetem Evolúciós Dinamika laboratóriumából megmutatja,
mi történik, ha összekapcsoljuk a nagy adatbázisokat a kifinomult társadalomtudományi
kérdésekkel. A nagy adatbázis történetét kell: izgatottsággal mesélik el. Kifejlesztettek
egy Ngram Viewer nev7 szoftvert, amely felhasználóbarát módon képes arra,
hogy szavak, fogalmak s emberek sorsát évszázadok könyveit elemezve pillanatok
alatt bemutassa. Az izgalmat az okozta, hogy a Google vezet:it kellett rávegyék – amiben
Steven Pinker segített nekik –, hogy a Google sokmilliós digitalizált könyvállományát
használhassák. Ez azért nem triviális, mert a Google-t a fél jogászvilág sarokba állította a
834 Beérkezett könyvek
szerz:i jogok miatt. A könyv kiváló példákon mutatja be, hogy így sokat tehetünk a
„közvélemény” vagy „népszellem” típusú fogalmak operacionalizásáért. Egyszerre látjuk,
milyen drámai hatása volt a német nyelvterületen Hitlerék „degenerált m7vészet”
elleni kampányának, vagy hogyan jelentek meg az 7rkutatás kifejezései. A könyv számos
elméleti tézist is felvet. A szavak sorsát befolyásoló „felezési id:ket”, s a közszerepl
:k felível:, majd hanyatló szövegjelenlétét is kiválóan illusztrálja. Meg is nyugodhatunk.
Sigmund Freud például végig felfelé ível. Magyar szövegek nincsenek az anyagban,
de akár Nagy Imre s Kádár János angolszász, német, orosz vagy kínai sorsát is
megnézhetjük. Valóban érdemes elolvasás közben kipróbálni is.
(https://books.google.com/ngrams)
SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA
DIENES ANGÉLA: Csábításra születtünk. Budapest: Libri Kiadó, 2014, 160 oldal,
2490 Ft
Mindenki szeretné megfejteni a titkot, hogy miért szeretünk bele valakibe, mi ébreszti a
különös vonzalmat, miközben mások épp taszítanak minket. Dienes Angéla Csábításra
születtünk cím7 könyvéb:l kiderül, igaz-e, hogy rendre az ellenkez: nem7 szül:nkhöz
hasonló párhoz vonzódunk, ezzel újrateremtve a családi mintát. Milyen evolúciós okai
vannak, hogy a férfiak a homokóra testalkatú n:ket preferálják, míg a n:k számára
a széles váll és keskeny csíp: a megnyer:? Szó esik arról, hogyan üzeni testével a férfi és
a n:, hogy a másik tetszik neki, és eközben még milyen tudattalan folyamatok segítik
a vonzalom kialakulását. Az is kiderül, hogyan udvarol ma a Z generáció, és létezik-e a
„h7ség-gén”, vagy állati örökségünk révén inkább csalásra (is) születtünk.
TUDOMÁNYMÉRÉS
GINGRAS, YVES: Les dérivés de l’évaluation de la recherce. Du bon usage de las bibliométrie.
Paris: Rasion d’Agir, 2014, 123 oldal, 8 €
A vízcsapból is impakt faktor (hatástényez:), a tudománymetria s az egyetemek rangsorolása
ömlik. A kanadai-francia fizikus és tudománytörténész szellemes, de ugyanakkor
igen informatív pamfletje megpróbálja a valódi értelmiségi érdekvédelem és min:ségkultusz
nevében helyre tenni a dolgokat. Részletesen bemutatja a bibliometria történetét,
a Lotka-törvényt:l (kevesen vannak a híresek s produktívak a tudományban is,
akárcsak a gazdagok is kevesen vannak). Megmutatja a Tudományos Információs Intézet
(Philadelphia) kezdeti papíralapú, majd hálózatalapú munkáit, Eugen Garfield jelent
:ségét ezekben, majd a Thomson–Reuters-birodalom eluralkodását. A társadalomtudós
számára megnyugtató a fizikus két tanácsa. Figyeljünk a könyvtárosokra is, s emlékezzünk
arra, hogy az 1950-es években Liszenko többet idézett volt, mint Watson–
Crick, de mégis az utóbbiak kapták a Nobel-díjat. Mert a tudósok nem mindenben divatmajmok.
Értékeket követnek, s ezt kellene átlássa a menedzseri tudománypolitika is.
Készítette: Pléh Csaba
