A Kossuth Éjszaka vendége Pléh Csaba pszichológiatörténész volt péntekre virradóra. A természet és a lélek című, most megjelent esszékötete kapcsán beszélt arról, hogy a tudomány – és az egyes ember is – egységben kívánja látni a világot.
Az elmúlt években olyan új kutatási eredmények születtek – például a csecsemőkutatásban – amelyek segítségével egyre többet tudhatunk meg az emberről, mint a természet részéről. Az emberhez szorosan hozzátartozik kultúrateremtő képessége, valamint a nyelvhasználat, amelynek segítségével elsajátíthatjuk egymástól a tudást.
Milyen tudásról van szó? A „mit” és a „hogyan” tudásáról. Ebben történetileg mindig nagy vita volt, melyik a fontosabb és melyik mit jelent. Régen a görög-latin műveltség jelentette a „mit”, a matematika és a fizika a „hogyant”. Mára ez megváltozott, de a „mit” nélkül nem épülhet fel a „hogyan” sem. A műveltség hozzásegíti az egyént a szabadság növekedéséhez, mert megnő a „választék”, a repertoár, a viselkedésminták tekintetében.
Az újfajta kommunikáció másfajta gondolkodást és időbeosztást eredményez, egységnyi idő alatt több mindent tud csinálni, más lett a könyvtárhasználata is. A mindennapi élethez pedig időkeret és napirend szükséges, először tűzzünk ki kisebb feladatokat, ha úgy érezzük, hogy szétesett mindennapjaink egysége.